Ennek a kérdésnek az eldöntése nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Ugyanis a világ országai nem egyértelműen diktatúrák vagy demokráciák. Nincsenek egyértelmű határok, miszerint eddig szabadság, innen elnyomás. Nem csak ez a két típus van, nem bináris, igen/nem rendszerben dönthető el a kérdés. „A dolgok általában sokkal bonyolultabbak annál, mint amilyennek látszanak.”

A történelem során létezett diktatúrákban mindig voltak a polgároknak bizonyos szabadságjogai és kétség kívül demokráciáknak tartott országokban is vannak diktatórikus elemek. A Szovjetunióban az emberek szabadon vásárolhattak maguknak alkoholt. Ez egy liberális drogpolitika. Skandináviában az alkoholizmus hasonló mértékű probléma, mint a Szovjetunióban volt ezért Svédországban állami alkoholüzletek vannak csak, korlátozott nyitvatartással, a jövedéki adó elég magas. Így kívánják visszaszorítani az alkoholfogyasztást. Ez a rendelkezés – bár az alkoholizmus visszaszorításában pozitív hatása lehet – egy diktatórikusabb drogpolitika. Mégsem gondoljuk, hogy a Szovjetunió demokrácia lett volna, Svédország pedig diktatúra lenne.

Mert a kép ennél sokkal árnyaltabb. 100% demokrácia és 100% diktatúra nincs. Ahol képviseleti rendszer van – a legtöbb demokrácia ilyen – ott a lehető legtöbb közügyben a megválasztott képviselő dönt. Még Svájc – ahol az emberek aktívan beleszólnak a közügyek megvitatásába és eldöntésébe – sem 100% demokrácia, hiszen itt is vannak kérdések, amikről nem az emberek, hanem a képviselők döntenek. Minden kantonban más és más szintű a demokrácia közvetlenségének mértéke. Egyébként ott magasabb az elégedettség és az intézményekbe vetett bizalom, ahol a lakossági szerepvállalás magasabb.

Nem egy témakörben alkalmazott szabály alapján ítéljük meg egy ország demokrácia, vagy diktatúra voltát. A diktatúrának és a demokráciának vannak elemei. Ezen elemek összességének milyenségének aránya alapján ítélkezünk róla, hogy egy ország diktatúra-e, vagy demokrácia.

Az egyes elemekről eldönthető bináris (igen/nem) rendszerben, hogy diktatórikusak vagy sem. A demokrácia - diktatúra tengelyen így el lehet helyezni az egyes országokat, de egyértelműen kimondani, hogy egy ország ez, vagy az, az meglehetősen nehézkes.

Vizsgáljuk meg néhány elem demokratikus, vagy diktatórikus voltát:

Az alkotmánybíróság kiherélése; a civil szerveződések akadályozása, ellehetetlenítése, megbélyegzése; a média felvásárlása és kisajátítása; a választási rendszer aránytalanná tétele; a dohányzás betiltása zárt térben és a dohánytermékek állami monopolizálása; ezek mind diktatórikus elemek, még ha az utóbbi megítélése részemről pozitív is.

A rendszer fenntartásához szükség van támogatókra is. Ezek azok a gazdag, befolyásos vállalkozók, barátok, rokonok, akiket közpénzzel tömnek ki mindenféle korrupciós csatornákon keresztül, akik cserébe visszaosztanak nekik is és médiafelületet biztosítanak a propaganda számára. A propaganda pedig zsigeri ösztönökre, félelmekre és gyűlöletre épített hazugságkampány, miszerint támadás alatt állunk cigányok, zsidók, migránsok, Soros, Brüsszel, ENSZ, stb. által és csak mi vagyunk képesek megvédeni titeket. A nepotizmus és a hamis ellenségkép kreálás szintén ilyen diktatórikus elemek.

Alkoholt bárhol lehet vásárolni, ami viszont a Svédekhez képest ebben, a drogpolitikában egy liberálisabb álláspont.

A rendszert magát nem tudjuk egyértelműen elhelyezni valamelyik dobozban. Az elemeit kell egyenként mérlegre tennünk és elhelyeznünk a demokrácia - kidtatúra tengelyen Magyarországot. Sok sikert hozzá!