Vegyünk egy mély levegőt! Amíg tehetjük... Az ipari forradalom kezdete óta rohamosan romlott a levegő minőség a nagyvárosokban. Olyan katasztrófák kellettek, hogy észbe kapjon a fejlett világ és határértékekkel szabályozni kezdjük a légszennyezés mértékét, mint az 1950-es évek első felében Londonban bekövetkezett füstköd katasztrófa. A brit sajtó által akkoriban csak csendes gyilkosként emlegetett szmog néhány hónap leforgása alatt 12 000 ember életét követelte.
Azóta a szigorodó jogi szabályozás miatt, valamint a szennyező iparágak harmadik világba exportálása által fokozatosan javult a levegő minősége a fejlett országokban. A nyugati fogyasztói társadalmat kiszolgálni igyekvő, rohamléptekben iparosodó Kelet- és Dél-Ázsiában ezzel párhuzamosan viszont rohamosan egyre szennyezettebbé és egészségtelenebbé vált a belélegezhető levegő az azóta eltelt évtizedekben. Így jutottak hát most ők az 50-es évek Londonjának szintjére ami a levegőjük minőségét illeti.
Napjainkra a légszennyezés újra globális problémává vált. Csak az EU-ban 800 000 ember idő előtti halálát okozza évente. Ennek a légúti megbetegedések csak a kisebbik részét teszik ki. Persze nem elhanyagolható az asztma és tüdőrák kockázatának drasztikus emelkedése sem, de a köztudatban talán kevésbé ismert, hogy a szmog elsősorban a szív- és érrendszert károsítja, jócskán megnövelve az infarktus és a sztrók esélyét.
Legveszélyesebb légszennyező részecskék közül fontos kiemelni a PM 2,5-et, azaz a 2,5 mikron és az alatti átmérőjű szálló port, mely képes a tüdőben felszívódni és a véráramba jutni, növelve a szívinfarktus és a sztrók kockázatát. Ugyancsak veszélyesek az olyan mérgező és/vagy rákkeltő anyagok mint a benzol (C6H6), ózon (O3), nitrogén-oxidok (NOx), kéndioxid (SO2) is.
A légszennyezés elsődleges forrásai az ipar, a közlekedés és a villamos energia termelés illetve a lakossági szilárd tüzelés. Hazánkban súlyos probléma a hulladékégetés, mely mára olyan méreteket öltött, hogy fűtési szezonban már rosszabb a levegő vidéken mint akár a fővárosban.
Bár a megújuló energiatermelés rohamosan fejlődik – nő az ilyen technológiák hatékonysága és csökken az ára – a fosszilis energia még mindig behozhatatlannak látszó előnyben van. A bolygón termelt elektromos áram több mint háromnegyedét még ma is kőszéntüzelésű hőerőművekben állítjuk elő.
A legszennyezőbb iparágak ugyan a fejlett világból a fejlődő országokba „vándoroltak” de a közlekedés még mindig rengeteg ember életminőségét rontja nyugaton is. A légszennyezés globális probléma, az emberiség 90 százaléka él oly mértékben szennyezett levegőben, mely káros az egészségre. Világ szerte 7 millió ember idő előtti halálát okozza a rossz minőségű levegő.
A lakosság arányában Afganisztánban és Pakisztánban követeli a legtöbb áldozatot a szmog. Az áldozatok számát tekintve Kína és India vezet, ami nem feltétlenül meglepő, hiszen a két legnépesebb országról van szó, ám a lakosság arányát tekintve sem túl rózsás a helyzet náluk. Kínában a hivatalos adatok szerint évente 570 000-en halnak meg a légszennyezés okozta betegségekben. Más források szerint a valós számok ennél jóval magasabbak, akár a másfél milliót is megközelítheti. 2008-ban fenn állt a veszélye, hogy a pekingi olimpiát is el kell halasztani az elviselhetetlen szmog miatt. Azóta a helyzet csak romlott. A alábbi képen Peking (nem) látható.
Az Európai Unióban a legrosszabb a levegő minősége Bulgáriában ahol a lakosság 2 ezreléke, mintegy 14 200 ember hal meg évente a szennyezett levegő miatt. Nekünk is van szégyenkezni valónk, ugyanis Bulgária után közvetlenül nálunk – Romániával holt versenyben – a legrosszabb a helyzet 1,6 ezrelékkel. Az Unión belül a svédek szívhatják a legtisztább levegőt, itt a légszennyezés okozta halálozási arány mindössze 298 fő 100 000 lakosra vetítve ami 0,2 ezreléket jelent.
Mit tehetünk hát, hogy egészségesebb levegőt szívhassunk mi és gyermekeink? Szerencsére nagyjából ugyanazt, mint amivel a klímaváltozást is megfékezhetjük. A dekarbonizációval, vagyis a fosszilis tüzelésből származó légszennyezés megállításával két legyet ütnénk egy csapásra, hiszen a légkör szén-dioxid tartalmának mérséklésével nem csak a klímaváltozást tudnánk mérsékelni, hanem sok millió ember életét is megmentenénk. Ráadásul az egészségügyi kiadások csökkennének, az így felszabaduló források pedig fedezetet teremthetnek a fejlettebb, karbonsemleges technológiák fejlesztéséhez és elterjesztéséhez a világon.
Többek között be kell szüntetni a lakossági szilárd tüzelést a fűtési szezonban és növelni kell a városi zöld felületek arányát, valamint a közösségi közlekedés intenzív fejlesztésével párhuzamosan fokozatosan betiltani a belső égésű járművek használatát. Amsterdam vezetése el is kötelezte magát a benzin és dízel járművek betiltása mellett 2030-ra. Budapest is példát vehet róluk.
A cikk nyomtatott, szerkesztett változata az InGreen Magazin 2019. nyári számában jelent meg.
FORRÁSOK:
https://piacesprofit.hu/klimablog/stroke-ot-es-szivbetegseget-okoz-a-szennyezett-varosi-levego/
https://www.youtube.com/watch?v=FKBVwX8dVhI
https://www.who.int/gho/phe/outdoor_air_pollution/burden/en/
http://www.erdekesvilag.hu/peking-nappal-is-sotetsegbe-borult-a-suru-szmog-miatt/
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.